Az év vége közeledtével a társaságoknál újra felmerül a feltöltési kötelezettség, aminek alapján bizonyos adónemek vonatkozásában az addig befizetett adóelőlegeket december 20-ig ki kell egészíteni az éves szintű adókötelezettség várható összegére. A feltöltési kötelezettség alapvetően minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásra, valamint az EVA-törvény hatálya alá tartozó cégekre vonatkozik, egyes esetekben azonban a törvény mentesít a kötelezettség alól.

Társasági adó, különadó, iparűzési adó és az energiaellátók jövedelemadója

Azon cégek, amelyek árbevétele a tárgyévet megelőző adóévben (alapvetően tehát 2008-ban) meghaladta az 50 millió forintot, kötelesek a társasági adójukat, a különadójukat, az iparűzési adójukat feltölteni, és ha energiaellátónak minősülnek, akkor eleget kell tenniük az energiaellátók jövedelemadó-kötelezettségének is. Azon társaságoknak viszont, amelyeknek az árbevétele a tárgyévet megelőző adóévben nem haladta meg az 50 millió forintot, nem kötelesek adójukat feltölteni.

A feltöltési kötelezettség határideje december 20-a, ami ebben az évben vasárnapra esik, ezért az adóelőleg-fizetési és feltöltési kötelezettség a következő munkanapon, tehát december 21-én teljesítendő.

A feltöltéskor – az energiaellátók jövedelemadója kivételével – a cégeknek meg kell becsülniük az adóév várható bevételi és költségadatait. Az ez alapján megállapított, várható adókötelezettség teljes összegének az adóévben befizetett adóelőlegekkel csökkentett összegét adóelőleg feltöltési kötelezettségként meg kell fizetniük, a társasági adó és a különadó esetében az állami, illetve a helyi iparűzési adó esetében az önkormányzati adóhatóság részére.

Az energiaellátók jövedelemadójánál a feltöltés annyiban különbözik a másik három adónemtől, hogy nincs évközi adóelőleg-fizetési kötelezettség, és december 21-ig a becsült bevételi és költségadatok alapján kalkulált, várható adókötelezettségnek csak a 90 százalékát kell megfizetni az állami adóhatóság részére.

A társasági adó és az energiaellátók jövedelemadójának feltöltéséről december 21-ig be kell nyújtani a 0901 számú adóbevallást, viszont a különadó és az iparűzési adó feltöltési kötelezettségével kapcsolatosan nem merül fel pótlólagos bevallási kötelezettség.

Egyszerűsített vállalkozási adó

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társaságoknak – árbevételi határra tekintet nélkül – december 21-ig EVA-előlegüket ki kell egészíteniük az éves EVA-kötelezettségnek megfelelő összegre. A feltöltési kötelezettségről külön adóbevallást nem kell benyújtani, és az összegét csak az éves adóbevallásban kell feltüntetni.

Jogkövetkezmények

Amennyiben az adóalanyok nem tesznek eleget határidőre a feltöltési kötelezettségüknek, vagy a befizetett összeg nem éri el a tényleges adókötelezettség 90 százalékát, akkor az adóhatóság a tényleges adókötelezettség 90 százaléka és a határidőre megfizetett adóelőleg különbözete után 20 százalékig terjedő mértékű mulasztási bírságot szabhat ki.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy már néhány napos késedelem vagy a megengedettnél pár százalékkal nagyobb eltérés is maga után vonhatja a mulasztási bírság kiszabását. Az adóhatóság jelenlegi gyakorlata alapján nem tekint el a mulasztási bírság kiszabásától.

AZ ADÓÉV UTOLSÓ hónapjában TELJESÍTENDŐ VÁLTOZÁSBEJELENTÉSEK

Az év utolsó hónapjában számos olyan határidő van, amely időpontokig az adóalanyoknak lehetőségük adódik egyes adózásukkal kapcsolatos, korábbi választásaikat megváltoztatni, illetve megerősíteni. Ennek formája a változásbejelentés, aminek nagy része az általános forgalmi adó szabályozásához kötődik. Az alábbiakban sorra vesszük azon legfontosabb területeket, amelyekkel kapcsolatos változások bejelentése alapvetően meghatározhatja az adózók következő évi, de akár hosszabb működését is.

Ingatlanokhoz, földterületekhez kötődő választási lehetőség

Az általános forgalmi adó alanyait december 31-ig megilleti az a jog, hogy az egyébként adómentesség alá eső, beépítetlen ingatlan és több mint két éve jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező, beépített ingatlanok értékesítése, illetve az ingatlan bérbeadása tekintetében a következő adóévtől az adókötelessé tételt válassza. Az áfa-alanyok külön a bérbeadás és külön az értékesítés tekintetében is dönthetnek arról, hogy valamennyi ingatlantípusra az áfa-kötelezettséget választják, vagy az adókötelessé tételt csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében alkalmazzák.

Ha az adózó a fentiek alapján az áfa-kötelezettség mellett dönt, akkor ettől öt évig nem térhet el. Tekintettel arra, hogy a 2010. évre vonatkozóan választható első ízben az, hogy csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok értékesítése váljon adókötelessé, így akik korábban mindkét ingatlantípusra az adókötelessé tételt választották, azok az ötéves szabály ellenére 2010. január végéig dönthetnek arról, hogy a lakóingatlanok értékesítését 2010-től – a főszabály szerint – adómentesen végezzék. Azért érdemes kellő körültekintéssel dönteni, mivel így válik teljes mértékben levonhatóvá az ingatlanokhoz, földrészekhez, építményekhez kapcsolódó beszerzéseket terhelő általános forgalmi adó, ha azokat az adóalany eladási vagy bérbeadási céllal szerzi be, illetve hozza létre.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az építési telek, valamint azon ingatlan (ingatlanrész) és hozzá kapcsolódó földrészlet értékesítése, amelynek az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy még nem telt el a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két év, választástól függetlenül, törvényi előírás alapján, minden körülmények között adóköteles marad.

Adóalap forintra történő átszámításánál alkalmazni kívánt árfolyam választása

Az általános forgalmi adót még abban az esetben is forintban kell meghatározni, ha egyébként az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett. Ebben az esetben az adóalanyokat választás illeti meg, hogy egy belföldi, pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által közzétett deviza-eladási árfolyamot, illetve ha azt az adókötelezettség keletkezésekor vagy az adóévet megelőzően az állami adóhatósághoz bejelentik, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzák.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy az adóalap forintban történő meghatározásához a főszabály szerint a választott hitelintézeti árfolyamot kell alkalmazni, amiről nem kell külön bejelentést tenni az állami adóhatóságnak. Amennyiben az áfa-alannyá váláskor valaki a bejelentő lapján elfelejtette az MNB-árfolyam alkalmazásának választását megjelölni, akkor az MNB-árfolyamot csak a következő naptári évtől alkalmazhatja, feltéve, hogy a választását december 31-ig bejelenti az állami adóhatóságnak.

Az MNB-árfolyam választásától egy évig nem lehet eltérni, tehát az MNB-árfolyamról a választott hitelintézet szerinti árfolyamra csak a megelőző év december 31-ig megtett bejelentés alapján lehet áttérni. Nem is célszerű az árfolyamok évenkénti váltogatása, mert azzal a számvitelről szóló törvényben rögzített összemérés és következetesség elvét sértenénk meg. A fenti választás nemcsak az adóalap forintra történő átszámítására van hatással, hanem megkönnyítheti a könyvvezetést is, ha mind az áfa-adóalap meghatározásában, mind a könyvviteli nyilvántartásban azonos – MNB vagy hitelintézeti – árfolyamot alkalmaznak.

Alanyi adómentesség választása

Alanyi adómentességet az az adóalany választhat, akinek sem a tárgyévi, sem az azt megelőző évi árbevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. Az adózó választását december 31-ig teheti meg az állami adóhatóság részére, azonban amennyiben az adóév közben túllépi a fenti értékhatárt, akkor az alanyi adómentesség megszűnését 15 napon belül szintén be kell jelentenie.

Az adómegállapítás különleges módjainak választása, illetve az azzal való felhagyás

Használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, illetve régiség értékesítését végző viszonteladók december 31-ig az állami adóhatósághoz tett bejelentés alapján dönthetnek arról, hogy a következő adóévtől

· a fizetendő adó megállapítására az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett a globális nyilvántartáson alapuló módszert,
· műalkotásnak, gyűjteménydarabnak vagy régiségnek közvetlen importja, és műalkotásnak annak alkotójától vagy az alkotó jogutódjától történő, közvetlen beszerzése esetében az árrés szerinti adózásra vonatkozó szabályokat, illetve
· tevékenysége egészére az általános szabályok szerinti adózást

alkalmazza.

A választásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a globális nyilvántartás alkalmazásától egy naptári évig, míg a másik két választástól két naptári évig nem lehet eltérni. Az általános szabályok szerinti adózás választásánál figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy ha a második naptári év végéig a viszonteladó nem jelenti be, hogy tevékenységére továbbra is az általános szabályok szerinti adózást kívánja alkalmazni, akkor a következő évtől ismét az árrés utáni adózást kell alkalmaznia.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges adózás alá tartozó adóalany december 31-ig tett bejelentés alapján dönthet arról, hogy a következő évtől általános forgalmiadó-kötelezettségét az általános szabályok szerint kívánja folytatni. A döntésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy az adóalany két naptári éven keresztül nem térhet el a választásától.

A befektetési arany előállítóját, értékesítőjét, illetve közvetítőjét is megilleti az a jog, hogy az állami adóhatóság részére december 31-ig tett bejelentés alapján a következő adóévtől a befektetési arany más adóalany részére történő értékesítését adókötelessé teszi. A választásnál fontos figyelembe venni azt, hogy attól öt éven keresztül nem lehet eltérni.

Amennyiben a különleges adózás alá tartozó adózó a fentiekben bemutatott választása helyett – a tilalmi időszak leteltével – ismét a főszabály szerinti adózást kívánja alkalmazni, akkor ezen döntéséről (az általános szabályok szerint adózó viszonteladó kivételével) a visszatérést megelőző év utolsó napjáig bejelentést kell tennie az állami adóhatósághoz.

Egyszerűsített vállalkozási adóalanyokra vonatkozó kötelezettségek

Az EVA-választás feltételeinek megfelelő adózók 2009. december 21-ig (tekintettel arra, hogy december 20-a vasárnap) jelenthetik be az állami adóhatósághoz, hogy a 2010. adóévtől az egyszerűsített vállalkozási adót kívánják alkalmazni.

Ha az egyszerűsített vállalkozói adó alanya december 21-én nem felel meg az EVA-feltételeknek, avagy önként dönt úgy, hogy a továbbiakban nem kíván az EVA-adó alanya lenni, akkor ezt december 21-ig köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a fentiekben bemutatásra került általános forgalmi adó választási lehetőségei, kötelezettségei tekintetében is nyilatkozni kell. Fontos kritérium, hogy az EVA-alanyiság megszűnését követő négy adóéven belül az EVA-alanyiság ismételten nem választható.

Jó tudni, hogy december 31-ig az EVA-alanyokat is megilleti az általános forgalmi adó forintban történő meghatározásánál alkalmazott árfolyam-választási lehetőség, hiszen a Közösségen belülről történő termékbeszerzéseknél, illetve a fordított adózás alá eső ügyletek többségénél maga is az általános forgalmi adó alanyává válik, és az ilyen jellegű beszerzései után köteles megfizetni az általános forgalmi adót.