Nemzetközi adózást szabályozó legújabb egyezményeink

Napjaink globalizált világában már nem csak a multinacionális nagyvállalatok esetében jelent gondot a kettős adóztatás, hanem a kis- és középvállalkozások körében is általánossá vált nemzetközi gazdasági kapcsolatok, valamint a magánszemélyek körében egyre terjedő külföldi munkavállalás által a gazdasági élet többi szereplője számára is. A kettős adóztatás problémájára jelentenek megoldást a jövedelem és vagyon adóztatásáról kötött kétoldalú nemzetközi egyezmények. Jelen hírlevelünkben a Magyar Köztársaság nemzetközi adózást szabályozó egyezményei terén felmerült újdonságokra kívánjuk felhívni ügyfeleink figyelmét.

A kettős adóztatás

Kettős adóztatásról akkor beszélhetünk, ha ugyanaz az adóalany ugyanazon jövedelmére, vagy vagyonára ugyanazon időpontban vagy időszakban kettő vagy több állam azonos vagy hasonló adót vet ki. Amikor tehát kettős adóztatásról beszélünk, akkor ezt úgy kell érteni, mint kétszeres, vagy többszörös adóztatást. A kettős adóztatás versenykorlátozó hatásának semlegesítésére használt egyik eszköz a jövedelemmel, vagy vagyonnal érintett két állam által megkötött úgynevezett kétoldalú egyezmény (továbbiakban: „Kétoldalú egyezmény”).

A Kétoldalú egyezmények

Kettős adóztatás elkerülését szolgáló kétoldalú egyezményeket már a XX. század eleje óta kötnek egymással az államok. A Kétoldalú egyezmények szerkezetének és tartalmának egységesítése, valamint a szerződéskötés elősegítése céljából a különböző nemzetközi szervezetek modellegyezményeket alakítottak ki. A modellegyezmények jövedelem és vagyonadóztatással foglalkozó részei kettős célt szolgálnak, egyrészt a kettős adóztatás elkerülését, illetve mérséklését, másrészt az adóelkerülés, illetve aluladóztatás megakadályozását. Az egyezmények általában követik a modellegyezmények javaslatait, még sincs két egyforma egyezmény, ezért az adótervezés során az ügylettel érintett államok közötti egyezmények rendelkezéseit alkalomról-alkalomra meg kell vizsgálni.

A Magyar Köztársaság legtöbb Kétoldalú egyezménye az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) jövedelem és a vagyon adóztatására vonatkozó modellegyezményének (továbbiakban: „OECD Modellegyezmény”) alapulvételével került kialakításra. Az OECD Modellegyezmény időről-időre frissített kommentárja elősegíti a Kétoldalú egyezmények rendelkezéseinek egységes értelmezését. A Magyar Köztársaságnak jelenleg 69 állammal van hatályos Kétoldalú egyezménye.

A Magyar Köztársaság Kétoldalú egyezményei általában azonos felépítésűek,

· az adóztatás szempontjából releváns fogalmak meghatározását követően többek között
· a jövedelem
o ingatlanvagyonból származó jövedelem,
o vállalkozási nyereség,
o vízi és légi szállítás nyeresége,
o kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteinek nyeresége,
o osztalék,
o kamat,
o jogdíj,
o tőkenyereség,
o munkaviszonyból származó jövedelem,
o igazgatósági tiszteletdíj,
o művészek és sportolók jövedelme,
o nyugdíj,
o közszolgálatból származó jövedelem,
o diákok jövedelme,
o egyéb jövedelem,
· és a vagyon adóztatására jogosult állam meghatározásának szabályait,
· a kettős adóztatás elkerülésének módszereit, továbbá
· az egyenlő elbánásra, a kölcsönös egyeztető eljárásra, az információcserére, valamint a diplomáciai testületek és konzulátusok tagjaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák.

A Kétoldalú egyezmények előnyei

A magyar illetőségű magánszemélyek és vállalkozások Magyar Köztársaságbeli adókötelezettsége a külföldről származó jövedelmükre is kiterjed, függetlenül attól, hogy ezen jövedelmük után esetleg külföldön már fizettek adót. Igaz, hogy a Magyar Köztársaság társasági adó és személyi jövedelemadó szabályai tartalmaznak rendelkezéseket a kettős adóztatás mérséklésére, azonban Kétoldalú egyezmény hiányában a társasági adó, illetve az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni Szja számításánál csak a külföldön megfizetett adónak 90 százaléka és a külföldről származó jövedelemre a magyar szabályok szerint számított adó közül a kisebb összeg vonható le a magyarországi adókötelezettségből. Sőt, kétoldalú egyezmény hiányában a magánszemélyek tőkejövedelmei esetében hiába számítható be a magyarországi Szja kötelezettségbe a külföldön megfizetett adó, a magyarországi adókötelezettség a beszámítást követően sem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál.

A Kétoldalú egyezmények nagy előnye, hogy előírásaik elsőbbséget élveznek a Magyar Köztársaság adójogszabályaival szemben, tehát azok kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni a magyar jogszabályi előírások helyett.

A Magyar Köztársaság legújabb Kétoldalú egyezményei

A Magyar Köztársaság az elmúlt években számos új Kétoldalú egyezményt kötött, illetve megkezdte több, évtizedekkel ezelőtt kötött Kétoldalú egyezményének újratárgyalását. Ennek eredményeként lépett életbe 2011. január 1-től az Örmény Köztársasággal, San Marino Köztársasággal és Tajpejjel, valamint lép életbe 2012. január 1-től Hongkonggal kötött Kétoldalú egyezményünk. Már kihirdetése került, de még nem lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államokkal 2010-ben megkötött, a jelenleg hatályos szerződést leváltó Kétoldalú Egyezmény. Hazánk legújabb Kétoldalú egyezményét a Német Szövetségi Köztársasággal kötötte 2011. február 28-án, mely kihirdetését és hatályba lépését követően a korábbi, 1977-ben kötött Kétoldalú egyezményt fogja leváltani.

A Magyar Köztársaság tervezett egyezményei

A tavalyi év végén döntés született arról, hogy a Magyar Köztársaság újratárgyalja korábbi, a Belga Királysággal, Dán Királysággal, Luxemburgi Nagyhercegséggel, Nagy-Britannia és Észak-Írországgal, az Osztrák Köztársasággal, a Svájci Államszövetséggel, valamint a Szingapúri Köztársasággal megkötött Kétoldalú egyezményt, valamint hogy Kétoldalú egyezményt köt a Mexikói Egyesült Államokkal.

Szintén a tavalyi év végén született döntés arról, hogy a Magyar Köztársaság adóügyi információcserére irányuló egyezmény megkötését kezdeményezi számos adóparadicsomnak tekintett állammal, mint Barbadosszal, Bermudával, a Brit Virgin-szigetekkel, Gibraltárral, Guernseyvel, Jerseyvel, a Liechtensteini Nagyhercegséggel, valamint a Man-szigetekkel. Még kérdéses, milyen eredménnyel járnak Hazánk ez irányú tárgyalásai, hiszen ezen államoknak jelentős érdeke fűződik külföldi befektetőik inkognitójának megőrzéséhez.

Az elmúlt két évtizedben számos konstrukció alakult ki a Magyar Köztársaság által megkötött Kétoldalú egyezményekből, illetve számos állam által garantált kedvezményekből származó előnyök kihasználása céljából. Az új és az újratárgyalt Kétoldalú egyezmények, valamint a tervezett adóügyi információcsere egyezmények szükségessé tehetik az eddig alkalmazott nemzetközi adózást érintő konstrukciók újragondolását.

A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!